Községi Horgászegyesület Győrladamér

Fegyelmi Szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, horgászrend, tórend, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2. §

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

a.   aki ellen halgazdálkodással  (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b.   akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c.   akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi halőrök tetten értek (és a szabálysértési eljárások bizonyos körülmények miatt nem hozták meg az elvárt, elvárható eredményt);

d.   aki az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi és tórendi előírásokat megszegi;

e.   aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;

f.    aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

g.   aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelezettségeit ( tagdíj fizetés, társadalmi munka stb. ) az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg vagy rosszhiszeműen valótlant állít.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. §

1.   Fegyelmi büntetések:

a./  figyelmeztetés;

b./  megrovás;

c./  szigorú megrovás;

d./  az egyesület vízterületéről, vagy a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás (ami kapcsolódó halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy, míg horgászrendi vétség esetén a vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának a tilalmát jelenti);

e./  az egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

f./   az egyesületből meghatározott időre szóló illetve végleges kizárás;

2.   Indokolt esetekben a 3. § 1. bekezdés b./ és c./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d./ ponttal együtt is ki lehet szabni.

3.   Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § 1. bekezdés b./ , c./ és d./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

4.   A 3. § 1. bekezdés d./ pontja szerinti az egyesület vízterületéről való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három hónap, leghosszabb időtartama kettő év, a horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év.

5.   A 3. § 1. bekezdés e./ pontja szerinti a tagsági jogoktól való eltiltás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év.

6.   A 3. § 1. bekezdés f./ pontja szerinti, az Egyesületből meghatározott időre szóló kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A végleges kizárás mint fegyelmi büntetés azzal az egyesületi taggal szemben alkalmazható, aki tagdíj fizetési kötelezettségének hat hónapon keresztül – a jogkövetkezményeket is tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére - nem tesz eleget.

7.   A 3. § 1. bekezdésének d./ pontja alapján kiszabható büntetés végrehajtása (rendkívüli méltánylást érdemlő esetben) legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető.

Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben az esetben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

HATÁSKÖRÖK

4. §

1.   Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület tagja által a 2. §-ban elkövetett fegyelmi vétség elbírálása.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

5. §

1.      A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

-    Halászati őr, társadalmi halőr,

-    Megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmezett szenvedett (sértett) horgász (esetleg bármely más horgász)

-    A halászati, vízügyi, környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

2.      Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

3.      Elrendelésre jogosultak: az egyesület elnöke.

4.      Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról és a fegyelmi eljárás elrendeléséről (a tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően) azonnal gondoskodni köteles.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a Fegyelmi Bizottság a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését, illetve a vízterületre vonatkozó horgászati jogát.

ELÉVÜLÉS

6. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYEMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

7. §

1.      A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán valamennyi tag jelen van. Határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.      Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyenes ági rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

8. §

1.      A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

2.      Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy (szükség esetén) annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

3.      Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben a tárgyalást megelőzően legalább 8 nappal korábban és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozhatja, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

4.      Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

5.      Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai (a felmerülő költségek térítése mellett) megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

6.      A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

7.      A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt aki a tárgyalás rendjét közbeszólással, vagy egyébként zavarja, a teremből (figyelmeztetés után) kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után (a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében) a fegyelmi bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Az elfogultsági kifogás elutasításával szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a fegyelmi bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

8.      Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

9.   A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi bizottság nevén kívül tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmazni.

10.A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és (amennyiben a jegyzőkönyvet nem a fegyelmi bizottság tagja vezeti) a jegyzőkönyvvezető írja alá.

11.A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet a bizottság elnöke azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

12. Ha a bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

a.       terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b.      a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

c.       a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

d.      terhére rótt fegyelmi vétség elévült

az eljárást határozattal megszünteti.

13.A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második (rendelkező) részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

Emellett rendelkezni kell

a.   az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábbi bizonyítékként elvett, elkövetéshez használteszközök visszaadása felől,

b.   elmarasztaló határozat esetén:

-    az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;

-    a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § 1. bekezdés d. pontjában meghatározott büntetést alkalmazzák;

-    annak az időszaknak a kiszabott (hónapokban vagy években megállapított) büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

-    a büntetés próbaidőre történő felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;

-    az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

-    a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

A határozat harmadik (indokolási) része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

14.Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek.

15.Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

16.A 3.§ 1. bekezdésének d.- f. pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

17. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5. § 4. bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!), hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását.

18.Az 1. bekezdésben meghatározott bejegyzést (ha arra lehetőség van) a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a bevezető ajánlás 7. pontjában meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség (mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson) ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.

19.A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen ki kell hirdetni.

20.Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesület vezetősége által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.

FELLEBBEZÉS

 9.§

1.      Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

2.      Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag. A fellebbezés halasztó hatályú.

3.      A fellebbezést az elnök (az ügy irataival együtt) a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

4.       Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

5.      A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

6.      Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

7.      Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

MEGISMÉTELT ELJÁRÁS

10.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül a fegyelmileg sújtott személy az ügy megismételt eljárását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. A megismételt eljárás elrendelése vagy a megismételt eljárás elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A megismételt eljárást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A megismételt eljárásra a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadóak.

 FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

11.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület vezetőségétől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. § d., e., f., pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

12.§

1.      Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés. (súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével) Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a törvényes képviselőt is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

2.      Az ifjúsági taggal szembeni fegyelmi tárgyaláson a törvényes képviselő jelenléte kötelező. Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

Ezt a fegyelmi szabályzatot a Községi Horgászegyesület Győrladamér 2014 december 22.-i  közgyűlésén megtárgyalta és elfogadta.

 

2014. december 22.

 

  

                                                                                               Nagy Béla

                                                                                                    elnök.

 

Oldal: Fegyelmi szabályzat
Községi Horgászegyesület Győrladamér - © 2008 - 2024 - gyorladamerhorgaszat.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat